A jelentős terület- és környezethasználattal vagy környezeti kockázattal járó fejlesztéseknek, beruházásoknak megvalósításuk előtt (építési engedély megkérése előtt) környezetvédelmi engedélyt kell szerezniük, amely környezeti hatásvizsgálat (KHV) lefolytatását teszi szükségessé. A környezeti hatásvizsgálati folyamat végső, kézzel fogható eredménye a környezeti hatástanulmány (KHT), mely alapján az illetékes környezetvédelmi felügyelőség kiadhatja a környezetvédelmi engedélyt.
A környezetei hatástanulmány készítését, az engedélyezési eljárás menetét, a tanulmány tartalmi követelményeit a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet szabályozza. Az engedélyezési eljárás első lépése az előzetes vizsgálati eljárás kezdeményezése az illetékes környezetvédelmi hatóságnál. Ez egy konzultatív fázis, melynek alapját az előzetes vizsgálati dokumentáció képezi. Az előzetes vizsgálati eljárás lezárásaként a felügyelőség határozatban dönt arról, hogy szükség van-e a részletes környezeti hatásvizsgálat lefolytatására, ezzel együtt környezeti hatástanulmány kidolgozására. A környezetvédelmi felügyelőséghez benyújtott dokumentációt a hatóság részletesen értékeli, melybe az érintett szakhatóságokat is bevonja. Az eljárás időtartama változó lehet (45 naptól 180 napig), amely függ az engedélyezendő tevékenység jellegétől, volumenétől, a telepítési hely környezetétől, mert ezek egyben meghatározzák azt is, hogy szükség van-e a részletes hatásvizsgálati fázisra vagy egyidejűleg az egységes környezethasználati engedély megszerzésére is. Az eljárás végén a környezetvédelmi hatóság a tevékenység jellegétől és az előzetes fázist lezáró határozattól függően adja meg a környezetvédelmi engedélyt, vagy az egységes környezethasználati engedélyt.
|